2011. december 14., szerda

A perzsak kobe vesett torvenykonyve...


Marv Dasht, 2011 december 13

A kora hajnali napfenyben megcsillano Persepolis csodalatos latvanykent terult elem. A csipos hidegben az evezredes koveket es epuletmaradvanyokat bamulo idegen latvanya szokatlan ebben az idoszakban. Egyesek azt mondjak, nyaron tobb a turista, am bizonyossagkent kezelik azt, hogy az irani "partunk es kormanyunk" egyre kevesebb turistanak ad vizumot. Egyesek ugy velik,ez a buntetese Fars tartomanynak azert, mert a rendszer ellen tunteto diakok melle allt. Elkepzelni is nehez mit ereztem a perzsa kiralyok palotaegyuttesenek bejaratanal. Magam elott lattam azt a pazar, fenyuzo elete amit Xerxes es Dariusz kiralyok honositottak meg itt, es amiert a vilaghodito Nagy Sandor embert es penzt nem kimelve mindearon meg akarta hoditani ezt a varost. Ahogy ott bamultam mint kezdo vakond a pityokapergetot, mellem szegodott egy idos ember, aki folyekony angol nyelvtudassal magyarazni kezdte a perzsak kobe vesett tortenelmet es Dariusz kiraly torvenyeit.Magam elott lattam a hallhatatlan sereget ahogyan vigyazza a rendet es a torveny tiszteletet Persepolisban. A legenda amit sok sok utazo leirt a perzsa kiraly torvenytisztelo neperol igaz. Kobe van vesve, es ahogy az idos emberrel elsetaltunk a kobe vesett torvenykonyv elott, megelevenedett elottem egy mas vilag. Ket orara elszakadtam Iran ellentmondasos vilagatol, ahol egyidejuleg erzi a vandor az emberek szeretetet es ugyanakkor minden hivatalos mediacsatornabol dol az idegen es keresztenygyulolet. Az okori perzsak torvenyeit megorizte a helyi hagyomany, es mindazok ellenere, hogy a jelenlegi allam folytonosan uszit az orszagba erkezo idegenek ellen a perzsak buszkek arra, hogy jelenlegi iratlan torvenyeik evzredes kobe vesett perzsa torvenyek. A vandort, a tavolbol erkezot a regi perzsa hagyomanyok szellemeben nagy szeretettel fogadjak most is, akarcsak tettek azt a multban. Barmiben segitik es ezt jomagam is megtapasztaltam, szamtalan esetben tettek olyan szivesseget idegenek, amit a mi europai penzorientalt vilagunkban elkepzelni nem tudok. Volt ugy, hogy a boltos bezarta uzletet es elvitt egy tobb kilometerre levo helyre, amit kerestem, de volt olyan tapasztalatom is, hogy tobb ember ajanlotta fel a segitseget, ismeretlen festo hivott be teazni a mutermebe, csak azert mert latta, hogy idegen utazo vagyok. Iran szamomra a nagy ellentetek orszaga marad. A szeretet amelyel fogadjak az vandort itt, feledteti azt, hogy egy kokemeny diktaturaba erkeztem, ahol beszelni nemhogy nem szabad, de aki elve ki akar innen jutni annak szigoruan tilos. A baratsaguk feledteti azt, hogy egy olyan orszagba erkeztem ami kisertetiesen hasonlit a ket evtizeddel ezelotti Romaniara, csak itt minden otodik ember besugo vagy titkos ugynok es minden idegen aki belep ide potencialisan eselyes arra, hogy a rendszer ellenseget fedez fel benne es akkor jaj neki. A muveltseguk feledteti azt, hogy otthon europaban csak a rosszat halljuk errol a nagyszeru neprol, amelyrol elkepzelni nem tudjuk azt, hogy tobb konyvet olvas a majd nyolvan millio perzsa mint az AEA osszes lakoja. Az idegenek fele valo nyitottsaguk es kivancsisaguk sok esetben meghato. Oly annyira bezart nep el itt, hogy gyakorlatilag minimalis az ismeretuk europarol es europa nepeirol, itt tiltott internet, cenzurazott levelek, es allando felelem kozepette elik mindennapjaikat az emberek.Annak ellenere, hogy a perzsak rengeteget utaznak a nagyvilagba, az Egyesult Europa nem szivesen ad e nep fiainak vizumot, hiszen tul nagy az ellensegeskedes es a politikai hercehurca Irannal szembe,ahhoz, hogy fejlett, civilizalt nepkent kezeljuk oket Europaban.Dariusz kiraly tanulsagos torvenyei maradandoak az utazo szamara. Megtanit bennunket tisztelni es becsulni ezt a furcsa es egyben csodalatramelto nepet. Nem tudom, hogy mit hoz a jovo a perzsak orszaganak, de azt tudom, hogy egy haboru eseten ugyanolyanna valik mint a szomszedos Afganisztan vagy eppenseggel Irak. A fekete aranyert folytatott esztelen harcnak barmikor aldozatul eshet ez a fejlett es muvetl orszag. Az ami aldozatul eshet egy szelsoseges es pusztito haborunak az nem mas mint az Emberiseg Kulturalis oroksegenek egy igen jelentos resze. Ezt koncul dobni oda a haboru forgataganak esztelenseg, tortenelmi bun lenne.Azert, hogy az unokaink is eloben lathassak a kiralyok kiralyanak, Dariusz perzsa uralkodonak a kobe vesett torvenyeit...
Iszfahan,

Mezopotámia földjén

Andimeshk, 2011 december 9


Strabón hires görög geográfus az emberiség bölcsőjének nevezte Mezopotámia földjét. Való igaz, a kopár kietlen iráni fennsik után megváltás az utazónak ez a dús növényzettel és életet adó vizzel megáldott alföld. Lépten nyomon az emberiség történelme néz vissza a vándorra.Hires orientalistánk, Vámbéry Ármin 1862 tavaszán utazta be Khuzestan térségét, amely a táj szépségével és a történelmi emlékhelyek sokaságával csalogatja az eddig elmerészkedő utazókat. Nem könnyű ide eljutni, még a mai modern világban is igen körülményes egyik városból a másikba utazgatni. Sok sok órán át tartó döcögés fáradalmait a táj szépsége és az emberek szeretete kárpótolja. A térség vegyes perzsa-arab népessége az idegenekre csodálattal tekint, különlegesnek tartják az utazó-fényképezkedő vándorokat.Sajnos a vidék még két évtized után sem heverte ki az iráni-iraki háború pusztitásait. Barátaim elmondása szerint, a közel egy évtizedig tartó háború itt ebben a határmenti tartományban többet rombolt mint egy évezred összes hóditója együtt. A Szent Védekezés, ahogyan a perzsák ezt a háborút nevezik majdhogynem kipusztitotta a térség őshonos népességét, egész települések dőltek romba az irakiak alattomos támadás következtében. A milliós nagyságrendú emberveszteség Iránnak ezt a tartományát súlytotta a leginkább. Sajnos a háború nem kimélte a Világ kulturális örökségét képező romvárosokat, kulturális kincseket sem. Az öt nagy mezopotámiai ókori város: Ur, Uruk, Babilon, Suza, Csogá Zambil mindenike súlyos károkat szenvedett a harcok során. A helybéliek elmondása szerint rengeteg értékes régészeti lelet, szobor és épület pusztult el 1980-1988 között. Ám barátaim megjegyezték, hogy a térség korántsem nevezhető régészetileg feltártnak. Csak kis részben ismert az itteni emberi kulturák hagyatéka. Nem kimélték a háború kegyetlen viszontagságai az öntözőberendezéseket és a csatornákat sem. Pedig ezen a területen, amely az ókorban a városiasodás és a várossáválás bölcsője volt, létfontosságú az öntözés. Az ókori nagy városállamok és világbirodalmak korában megépitett csatornarendszerek majd mindenike a Tigris és az Eufrátesz bő vizhozamára alapozta működését. Ezt sajnos a középkor viharos népvándorlásai,az arab hóditás és a török uralom tönkretette, igy 1900-ra a sivatag amely Arábia térségéből, délről terjeszkedett északra, elérte az Eufrátesz völgyét. A probléma megoldatlan maradt egészen a múlt század közepéig, amikor angol és francia mérnökök újratervezték és újraépitették az öntözőberendezések nagyrészét a Tigris és az Eufrátesz völgyében. Az arab forradalmak és az iráni iszlám forradalom pontosan a legnagyobb kincset tették tönkre: az életet jelentő öntőzőrendszereket, évezredekre visszavetve a mezőgazdaságot és a termelést. Jelenleg a térség kevesebb mint tiz százaléka öntözött terület, ám mennyiségileg ez is nagymértékben el tudja látni Irán közel nyolcvan milliós népességét gabonafélékkel és zöldségfélékkel. Sajnos a turizmus gyakorlatilag nem létező jelenség errefelé. Még az ismertebb és világszerte az Emberiség Kulturális örökségeként ismert Szúzában is ritka az errelátogató turista. Pedig van amit errefelé nézelődni. Dáriusz király mesés palotájának romjai mellett megtekinthető az emberiség első városi települése, amely akkoriban közel 7000 éve rendelkezett csatornázással, vezetékes vizzel és elkülönitett temetővel. De pár kilométerrel arrább Csogá Zánbil mellett találjuk a világ egyik legrégebbi elámi téglapiramisát (zikkurat), vagy éppenséggel megcsodálhatjuk az Időszámitásunk elötti második évezred kultikus épitményeit. Néhány mérföld távolságban találjuk Dezfúl város központi részében azt a 22 lyukú hidat, amelyet római hadifoglyokkal épittetett I Sápur szászánida király miután tönkreverte róma rettenthetetlen légióit Babilón mellett. Mindezek mellett ott van az a nem elhanyagolható tény, hogy az itteni ételek igen izletesek és az éhes vándor cseréptányérjába újra és újra pakolnak, ha látják a helybeliek, hogy fogytán a betevő falat.Meleg teát pedig a nap minden órájában, a térség báremely településén töltenek. Mondhatni... kegyes erőszakkal, mosolyogva - visszautasithatatlan ajándék a nagy hóségben.Mindezen értékek mellett ott van az, hogy az ősi mezopotámiaia kultúrák földjén járunk, az emberiség bölcsőjében, kultúrák szülőföldjén. A bizonytalan politikai helyzetű térségben lehet, hogy vissza nem térő alkalom ezt a tájat meglátogatni. Addig amig ezt is el nem söpöri a történelem vihara mint Irak földjét.

A perzsak foldjen...

Teheran, 2011 december 12

Nem sok ember akad Teheran 21 millio lakosabol, aki megerkezese utan rogton mindjart negy menekulesi utvonalat keszittet a barataival. En megis ezzel kezdtem az ittletemet, mivel rossz eloerzeteim vannak es ezt a helyi viszonyok meg is erositettek. A Kozel Kelet legnagyobb varosa hideg oszies idojarassal fogadott. Mindjart rogton lattam, hogy a tavalyhoz kepest igen sok minden valtozott. A valtozas elso jele volt a torok-irani hatar szigoru vamvizsgalata is, valamit a Kelet Anatolia fele halado torok harckocsisorok. Egy szoros szivu irani vamtiszt vagy fel oran at valtig erositette, hogy nekem eleg lesz egy darab fenykepezogep arra a tiz napra amire beutazasi engedelyt kaptam, a masodik gepet hagyjam csak szepen naluk megorzes vegett. Majd visszakapom a hazafele valo uton. Persze mindent kitalaltam amit csak az eszem felert, hivatkoztam barataim csaladjainak a fotozasara, hivatkoztam arra, hogy a nagy ajatollah Qom-i sirjanal szuksegem van mindket gepre, de vegul a legnyomosabb erv puhitotta meg a kemenyvonalas uriember szivet: Mashhadnal lepek ki az orszagbol, Afganisztan fel. Igy nem volt amit csinaljon, szepen kitoltetett egy ivet, ami gondolom vamigazolas volt mert egy mukkot nem ertettem belole de kitolottem magyarul olyanokkal, hogy 43-as a cipom, jo a szakallad haver, ronda az oreg papnak a fotoja a falon, es utamra engedett. Az autobuszon a tobbseg nyugatrol hazatero perzsa volt. A szeretetre es a csaladi osszetartasra epulo perzsa csaladmodell a nehez idokben is mukodik. Sokan azert ternek haza, hogy legyenek a szeretteikkel ha baj lesz a kozeljovoben. Tebriz es Tehran kozott barhol alltunk meg, mindenutt tema volt a lelott amerikai klon-repulogep. Itt a helyi lapok ugy targyaljak ezt a temat mint az otthoniak a szocialis problemakat. Valo igaz, nem lehet eldonteni konkretan mi is a valosag az amerikai kemrepulogeppel kapcsolatosan. Egyes irani mediaforrasok szerint a gepet az irani hadsereg szamitastehnikai rerszlege fogsagba ejtette, masok pontosan arrol irnak, hogy az afgan-irani hatar tersegeben lelottek a szuper-tehnologiaval felvertezett pilota nelkuli manoverezo robotrepulogepet.Teny, hogy a feszultseg tapinthato a a hetkoznapi emberek szintjen is. Sokan arrol panaszkodnak, hogy dragult a benzin, a gazolaj, csokkent az eletszinvonal az orszagot sujto embargo kovetkezteben.Idos utastarsam szerint ezt az orszagot nem lehet elfoglalni, ez nem Afganisztan vagy Irak. Teny, hogy teruletileg egy negyszer Franciaorszag meretu orszagrol beszelunk, kozel 12 millio katonaval es a hata mogott a kinai, orosz, japan segitseggel. A hetkoznapok embere az egesz politikai es katonai hercehurcabol csak annyit tapasztal, hogy csokken az eletszinvonal, dragulnak az elelmiszerek es veszelyben a perzsak nyugodt, bekes eddigi eletformaja. Az allami televizioban a fopap beszedet mondott arrol, hogy milyen allami intezkedeseket hoztak az elmult idoszakban es hogy ezeknek milyen hatasa lesz az emberek eletszinvonal-novekedesere. Ezen a helyiek eppenhogy nem rohognek, hiszen pontosan az ellenkezoje tortenik mint amirol Khamenei fopap regel.Meglepodve konstataltam, hogy az eddig ismeretlen jelenseg, a koldulas Teheranban is megjelent. Eddig a kormany es a rendorseg igyekezett tavol tartani a koldulasbol eloket a fovarostol. Most azonban ez maskent van. Tucatnyi koldust es keregetot lattam a kozponti autobuszmegallo kornyeken. Holnap leutazok Iszfahanba es ott leszek az elkovetkezo ket napban. Iran ismeretlen arcat mutatta felem, azt az arcat amit eddig nem ismertem es nem lattam: a szegenyseg es a ketsegbeeses nem tul fenyes arcat.

A Chora templom titkai...

Isztambul, 2011 december 6

Sokak szamara elkepzelhetetlen tortenelmi es kulturalis kincseket rejt a torok fovaros Isztambul. Sok evszazadon at a bizanci birodalom fovarosakent, szinte minden foldi halandonak a vagya volt ez a varos. A birodalom, amely a kora kozepkorban az ismert vilag meghatarozo nagyhatalma volt, a birodalom minden szegletebol vonzotta a zsenialis alkotokat, aranymuves mestereket, szobraszokat, festoket. A szebb napokat megelt birodalom vezetoi, a bizanci csaszarok, egy szemelyben voltak a vilag legnagyobb vagyonaval rendelkezo hatalmassagai es az ortodox vilag vezeto szemelyisegei. A XIII szazadi turkoman tamadasok alapjaiban rengettek meg a birodalmat, amely par evtized alatt elveszitette legfontosabb tartomanyait, koztuk Anatoliat es Nyugat-Ormenyorszagot. Amit tragediakent eltek meg a birodalom ottani lakoi, vagyis a torok invaziot, azt az ortodoxia passzivitasaval es lelki nyugalmaval reagaltak le az akkori Bizancban. Az ellenseg, a torok hoditok mar a falak toveben voltak, de az ortodox egyhazi muveszetekre meg akkor is volt penz. Ha mindjart a nep szajabol kellett kivenni a mindennapi betevofalatot. Europa a pestis utan reneszanszat elte, a katolicizmus remekmuvei ebben az idoszakban szulettek, es olyan epiteszeti csodak szulettek mint a kolni dom, a kolozsvari Szent Mihaly templom, a reims-i katedralis. Mindez azert, hogy vetekedjenek az akkor ellensegnek tekintett ortodoxia vilaghiru alkotasaival. E nemes vetelkedes eredmenyekent a ketpolusu vilag vegveszelyben leve keleti feleben, a fegyverek es a hoditok arnyekaban szuletett meg a Chora templom es annak vilaghiru arany ikonosztazjai. Sehol mashol nem vegeztek ilyen alapos muveszi munkat a csaszarok alltal felfogadott mesterek, sehol nem erezheto ennyire a nyugati reneszansz hatasa az ortodox vilagban mint itt, a Theodosziuszi nagy falak toveben ebben a kis meretu kapolna-templomban. Akkori koltsegeit tekintve, a ra forditiott osszag eleg lett volna egy kisebb hadsereg felszerelesere. Vagy talan ennyire nem erdekelte bizanc urait a vegzet? Vagy talan ismertek a varosuk vegzetenek legendajat? Teny, hogy a varosnyira zsugorodott Bizancban az allam koltsegvetesenek jo reszet felemesztette a Szent Bolcsesseg templomanak fenntartasi koltsegei es kis Chora templom ikonografiai munkalatai. A legenda szerint egy ikonkeszito mester a torokok elol az oltar mogotti fal titkos rekeszebe menekult es ott ul addig amiv vissza nem terhet, hogy befejezze az elkezdett fresk

2011. december 5., hétfő

Bukarest es ındulas keletre




Leırhatatlan kosz fogadott a reggelı Bukarestben. Nem is nagyon egeresztem a varosban, megvettem a 70 dollaros jegyemet Teheranba es igyekeztem nem venni tudomast a csovesekkel, kobor ebekkel es koldusokkal tele nagyvarosrol. Holnap Isztambul es Chora templom/Yedikule-Hettorony.

2011. december 4., vasárnap

Útvonal a csodák titokzatos országában...

Egy békésen átbeszélgetett este után Vitéz Nagy Zoltán háromszéki borszakértő barátomnál úgy eltelt az idő, hogy majd éjfélkor ütött fejbe a gondolat: nem hivtam fel Annát.Hazaérve az éjféli ébresztő kávé mellett igyekeztem összeszedni a gondolataimat. Tisztába vagyok azzal, hogy a CSODÁK ORSZÁGÁBAN mindent tiz nap alatt nem lehetséges megnézni, de igyekszem pontos és emberi léptékkel elérhető célpontokat kitűzni magam elé. Mindezt úgy, hogy nagyon sok ember segit, töri a fejét mivel könnyithetné az utamat. Megpróbáltam pontokba szedni a meglátogatandó helyszineket naptári lebontásban.

Tervezet következik (kérem a gyengébb idegzetű olvasóimat, nézzék inkább az X faktort mert ez sajnos nem Való Világ)

December 7 - Remélhetőleg beütik az útlevelembe a belépési pöcsétet
December 8 - Teherán (sok egerészni való nincs itt, találkozó pár jó emberrel és igazi baráttal, majd nyomás tovább)
December 9 - Teheran - Iszfahan (szállás Iszfahanban, délben aranybazár, örmény város, mecsetek, anglikán negyed, éjjel továbbutazás Shiraz felé)
December 1o - Két napra leparkolok Marv Dasht városkában... csak 6 km ide Persepolis, este napnyugta fotózás.
December 11 - Persepolis
December 12 - Shiraz
December 13 - Shiraz - Ahvaz (délután óváros, mecsetek, bazárnegyed és kertek-parkok)
December 14 - Szusza, a régi perzsa főváros és Dezful
December 15 - Dezful
December 16 - Dezful - Kermanshah - Khanaqin (Iráni - iraki határváros)
December 17 - Remélhetőleg a hajdani nagy arab szocialista testvérek beengednek abüszke és mesés demokráciával rendelkező, gazdaságilag az amcsik által tökélyre fejlesztett Iraki Arab Köztársaságba
December 18 - Bagdad - Kirkuk, az alvás Kirkuk északi negyedében, felkészülve lelkileg az iraki-török határ átlépésére (és a török határőrök minősithetetlen lassúságára)
December 19 - Hakkari - Van - Ankara - Isztambul
December 2o - Isztambul - Sepsiszentgyörgy

U.i

A fenti majdnem végleges programból kimaradt az alvás fejezet, majd bejelentkezek egy hibernálási tanfolyamra a bálványosi szapora barnamedve populációhoz karácsony után, reménykedve - hogy László Béláék nem lőnek ki engem is ha netán hazatérésem után egy hetet átaluszok. Az iraki kirándulás kiegészülhet egy sziriai kirándulással is, amennyiben barátaim "nem tartják helyénvalónak" a Kirkuk - Hakkari - Van útvonalat (ami azt jelenti, hogy vagy esment fegyvereket próbálgatnak a fiúk vagy esment egy kis kurd-török fegyveres konfliktussal vezetik le a feszültséget a legények). Ebben az esetben Damaszkuszban repülőre ülök és hazarepülök (mert megigértem a babámnak).

2011. december 1., csütörtök

Vasárnap éjjel indulok...

A vizum a zsebemben... készül a terv. Lássuk mit viszek magammal: egy cserebugyi, egy ing, egy cserezokni, egy pullover, "talibán kabát", kaftán, fotógépek, fél liter propoliszos unicum, négy fej fokhagyma, két térkép, sapka, kesztyű, nagykabát. Végre a terv is körvonalazódni kezdett és már látom a fényt az alagút végén.Nagyjából három egész napot utazok Teheránig. Vagyis ez azt jelenti, hogy hétfő reggeltől csütörtök reggelig. Teheránban nem szándékozok több napot tölteni, bár Mihai Cernătescu barátom tutti nem fog továbbengedni szombat előtt. Teheránból egyenesen leutazok Iszfahanba, ahol gondolom két nap elég lesz arra, hogy bejárjam a keleti Világ egyik legszebb történelmi óvárosát, bazárnegyedeit és kézműves utcáit.Mindenképpen útba ejtem az örmény negyedet, a Megváltó katedrálist,a mecsetek terét és nagyjából mindazt amit Vámbéry Ármin dervisként meglátogatott 1862-ben.Iszfahánból leutazok 13-án Shirazba, ahol mindenképpen meg akarom nézni a Nas Ol Molk mecsetet, az Arg-ot, az Anglikán templomot, a 7-ik századi orvosi egyetemet és a mecseteket. Shirazban szállást ütök és onnan látogatom meg két napon át Persepolist, remélem találok olcsó szállást a régi perzsa főváros romjai közelében. Valamikor 17-én érkezek vissza terveim szerint Teheránba és még aznap este indulok vissza Isztambul irányába, ahova reményeim szerint 19-én érkezek meg. Haza Székelyországba egy nappal később...Bizok a szerencsémben és a Világ vezető politikusainak józan eszében, hogy legalább addig amig ott leszek nem fogják megtámadni a csodaszép Iránt.